A regény Baszkföldön, vidéki környezetben, egy meg nem nevezett, San Sebastián közelében lévő faluban játszódik. Ezen a területen jött létre és fejtette ki elsősorban tevékenységét a Franco utáni időszakban a Baszkföld függetlenségéért küzdő szélsőséges baszk nacionalizmus fegyveres terrorista csoportja, az ETA. A cselekmény ezt a több mint három évtizedes időszakot, a Franco halálától (1975) a […]
Cărtărescu ismét meglepte az olvasóit, csak míg korábban az epika burjánzó nyelve szó szerint magával sodort, most a minimalista versbeszéd megtorpanásra késztet, szinte ösztökélve bennünket, hogy a szerzővel együtt mi is végső számvetést készítsünk.Csupa szúrós halszálka-vers, Visky András hűséges és ihletett tolmácsolásában.
A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem – ezzel a címmel jelent meg Wirth Imre összefüggő kisprózákból álló sorozata több irodalmi lapban, köztük a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban. Ma Karolina kertje címmel tartja a kezében az olvasó ezt a szövevényes regényt, amelyre rá lehet aggatni a családtörténet, emlékirat, korrajz, útirajz, prózai köntösbe bújtatott líra megnevezést. Ám egyik meghatározás sem elég pontos, […]
Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének lapjain jelek, jelzések vezetik át az embert. Vagy valahova. Egy kicsit úgy, mint az erdőben: észre kell venni a jeleket a fákon. Akkor már a színük s a formájuk elárulja, hogy forráshoz vezet-e, vagy éppen várromhoz az az ösvény. Vagy sehova. Mert egyenesen a semmibe fut, akár az élet: egy utolsó […]
„1948. június 12. Tegnap a nyolcadikból hármat letartóztattak. Mintha elnyelte volna őket a föld. Ma kettőt. Az egyik Mircea, a gimnázium kiválósága. Börtönbe kerül, és másnap a szokásos eljárások szerint egy orosz teherautó padlójára dobva kísérik át a városon. Példaként. Legyen előadás. Legyen cirkusz. Négy csőre töltött pisztoly az értékes fogásra irányul. A nép ellensége […]
Markó Bélának az utóbbi időben szabadversei jelentek meg, nagyobb részt a Kalligram kiadónál. Ez a kötet azt példázza, hogy ezalatt az idő alatt sem mondott le a kötött versformáról. Ötven szonettet adunk most közre, melyek az elmúlt hat év alatt születtek.
Hamleti homlok és lelkület kívántatik az olvasótól is, ha együtt akarja olvasni az új Tompa Gábor-kötet gyilkos szatíráit a megrendítő gyászversekkel. Tudjuk jól, hogy már Shakespeare is „seprőjére szállt világrólˮ, „szűkkeblű időkrőlˮ beszél, de Hamlet – illetve kései követője, Tompa Gábor – legalább megpróbálja helyretolni a „kizökkent időtˮ. És mi, olvasók mindeközben mit teszünk? Még […]
A Svájcban élő, sok nyelven beszélő, sok tájat bejárt Ilma Rakusa prózakötetében az otthontalan otthonosság tájképeit és jellemrajzait találjuk. Az Én-elbeszélő új meg új barátságokat köt, személyisége gazdagodik általuk, miközben a veleszületett, örök idegenség mindenkitől eltávolítja. Ez a távolság azonban elbeszélői perspektívát is jelent, amellyel kiváló megfigyelőképesség és finom irónia párosul. Zürich és Nagoya, Graz […]
„A K-terminálban húsz, a városhoz markánsan kötődő – különböző szemléletű, foglalkozású, életvitelű, életkorú – személyt kérdeztem meg kolozsvári élményeiről, valamint életműve, tevékenysége kolozsvári hátteréről, Kolozsvár alakító, performatív potenciáljáról” – fogalmaz e beszélgetőkönyv riportere, Korpa Tamás. Az interjúk érintik a kincses város régebbi történeteit; hosszabban időznek az alcímbe emelt „dossziékban” is megőrzött (rendszerváltás előtti, körüli) közelmúltban; […]
Kovács András Ferenc kettős verskötetében klasszikus időmértékes formákban íródott darabok szerepelnek. Válogatottak, régiek, újak – s végül néhány műfordítás latinból… Itt jelenik meg először (persze, csak egy szűk válogatásban) az ókori római költő, Caius Licinius Calvus harminchat verse is.
A SELYEMFÉNYBEN – Japán haikuk a Holdról kötet Paál Zsuzsanna válogatása Kosztolányi Dezső haiku fordításaiból. A könyvet tevezte és illusztrálta Paál Zsuzsanna. A gazdagon illusztrált kötet megszületését a haiku különleges költői műfaja, annak a mai korszellemmel érzett rokonsága inspirálta.
Bartos oldalról oldalra belegázol – méghozzá frontálisan – a jóérzésbe és jó ízlésbe, olyan kíméletlenül (felszabadítóan?) őszinte és nyers hangvételt enged meg magának, ami a sokszor finomkodó magyar irodalomban egyáltalán nem megszokott. „Szívesebben hiszem, hogy a művészet az élet föle. Sörhab, kicsap.” Ilyen kicsapás Bartos memoárja: mámor, frenézis. Nagy szerepet kapnak az alapvető testi funkciók, […]
„ÖSSZEÁLLNAK A KÖNYVEK IS” – emlékeztet Szávai Géza. Az élet és Mészöly Miklós az író életéről szól, munkásságáról, irodalomhoz, emberekhez, családhoz, nőkhöz fűződő viszonyáról, és még annyi mindenről… A Mészöly Miklós egyéniségének, „egyetlen” életének szentelt könyvben a sok (ritka pillanatokat rögzítő) fotó és emlék felidéző ereje tágítja a dimenziókat. Nem „a véletlen műve”, hogy Polcz […]
Esszéregény az identitásról 7-ik KIADÁS, ÚJRA SZÍNES KÉPEKKEL! Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban […]
Méliusz József (1909-1995) a romániai magyar irodalom – és az egyetemes magyar irodalom – egyik legérdekesebb alkotója. Személyes életsorsa is legendává tette: a második világháború után, a szocializmus győzelmi mámorában őt is bebörtönözték a román hatóságok, feleségét a szekuritate emberei egy törülközővel megfojtották, minden iskolából kicsapott fia később megőrült (zárt osztályon, elmegyógyászaton halt meg)… Méliusz […]
A fantasztikusan mozgékony és termékeny E. E. Kisch bekalandozta a huszadik század első felének világát, mindent rögzített a maga sajátos, olykor paradoxális (de lényegre tapintó!) látásmódjával. A magyar olvasó gyakran megkérdezi, ez a Kisch miért nem írja Kis-nek a nevét, hiszen bizonyosan Kis volt valamikor valakije… De egyetlen digitális enciklopédián belül is – nyelvek szerinti […]
Ágoston Vilmos (1947-2022) Marosvásárhelyen született. Korán kezdett írni, kolozsvári egyetemi évei alatt már publikált, de egyik novellája miatt katonai törvényszék elé állították, és kicsapták az egyetemről – amelyet aztán csak esti tagozaton fejezhetett be. Kilátástalannak érzett helyzetében később beadta áttelepülési kérelmét, és családostul Magyarországra távozott. Élete utolsó éveiben (kitelepült lányát és családját követte) az Amerikai […]
CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]
